"Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs én bennem, olyanná lettem, mint a zengő ércz vagy pengő czimbalom.

És ha jövendőt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is; és ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyökről, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok.

És ha vagyonomat mind felétetem is, és ha testemet tűzre adom is, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi hasznom abból.

A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irígykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.

Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rójja fel a gonoszt,

Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal;

Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr.

A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendőmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszűnnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik."

...

"Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet."

____

(idézet a Bibliából)

____

Nem tudnám szebben én sem kifejezni; amikor a szeretet érzésére gondolok, mindig a Bibliából ez az idézet jut az eszembe. Minden kívánságunk, minden óhajunk, hogy valaki szeressen minket, és mi is hasonlóképpen szerethessünk. Ha a szeretet nincs meg két ember között, idegenek egymásnak. Öröm és hála érzése költözik a szívünkbe, mikor megszeretünk valakit. Örülünk, mert jólelkű személy, akit szeretünk, bizalommal vagyunk felé, és a szívünk kis zugába elrejtjük ezt az érzésünket, mert oda senki fia nem tud beférkőzni. 

Amikor megszeretünk valakit, kitárjuk a szívünket felé, mindent megosztunk vele, együtt gondolkodunk, együtt élünk, együtt vagyunk jóban, rosszban, míg a világ világ. Szerető szívünket odaadjuk, és tudjuk, hogy viszonzásul is ugyanazt kapjuk, szerető gondoskodást, szerető ölelést, szerető biztatást. "A szeretet soha el nem fogy...", mert ha elfogy, ott már nincs béke, nincs semmi, árván maradunk egymagunkban.